)
A Vodkakirály - Pjotr Szmirnov élete és egy birodalom születése
Az értékeléshez be kell lépnie.
Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még
Bővebb ismertető
Adatok
Olvasói vélemények
A Vodkakirály Pjotr Szmirnovnak és családjának lenyűgöző története, amelyből megtudhatjuk, hogyan lett a szegény jobbágyfiúból a világ egyik leghíresebb márkanevének megteremtője és egyben Oroszország egyik leggazdagabb embere. A regény középpontjában Szmirnov, a zseniális üzletember áll, aki korát megelőzve ismerte fel a reklám és az információ jelentőségét, akinek ravasz húzásaival sikerült mindig egy lépéssel versenytársai előtt járnia.
A több mint négyéves kutatómunka után írt regény ezt a hihetetlen életutat és a Smirnoff név további sorsát meséli el tárgyilagos és rendkívül élvezetes stílusban. „Oroszországban a vodka legalább annyira hozzátartozott a mindennapi élethez, mint az étel vagy a téli fagy. Az 1500-as évek környékén szerzetesek készítették el először az italt, eldugott kolostoraikban. Bőrbe masszírozva enyhítette a hát- és derékfájást, de igen hatásos volt, mint fertőtlenítőszer is. A szeszpárló módszerek fejlődésének megindulása után,a gyógyhatású adalékanyagokat felváltották az édes aromák és az ízletes fűszerek,így a vodka felhasználása is gyorsan megváltozott és Oroszország legkedveltebb itala lett, A vodka az egyik pillanatról a másikra az élet több területén is központi szereplővé vált. Az évek során használták pénz helyett, kenőpénzként és a tűzvonalban harcoló katonák bátorítására is. De az úgynevezett „élet vizét” adták a vajúdó asszonyoknak és az újszülött csecsemőknek is, ha semmilyen más gyógymóddal nem sikerült lecsillapítani őket. Bevett gyakorlat volt a vodkát használni ösztönzőnek, mozgósítani a közösséget, hogy felépítsenek egy templomot, betakarítsák a termést vagy épít?enek egy hidat. A cári kormány, amely ellenőrzése alatt tartotta a vodkaipart, szentesítette és bátorította ezeket a gyakorlatokat. Minél több vodka fogyott, annál több pénz került az államkasszába. Szmirnov születésekor, a vodkaivás már nemzeti hagyománynak számított. Ráadásul óriási üzlet is volt, a belőle származó állami bevételek még a sóból szerzett összegeket is felülmúlták. A vodkára kivetett adókból befolyó pénz fedezte az állami kiadások egyharmadát és békeidőben Oroszország védelmének költségét. Szmirnov fiatalon felismerte a vodkában rejlő lehetőségeket, és elhatározta, hogy egy napon ebből fog meggazdagodni. Halálakor Pjotr Szmirnov az ország legnagyobb vodkakészítője volt. Birodalmának értékét 20 millió rubelre (mai értéken körülbelül 265 millió dollárra) becsülték. Oroszország legnagyobb szeszforgalmazójának – a cári udvar beszállítójának – vodkásüvegei Svédországtól Spanyolországig minden király asztalán megtalálhatóak voltak. Személyes vagyona, amelyhez hozzátartozott két jókora ház, két nyaraló, egy gyár valamint számos üzlet, raktár és pince, meghaladta a 10 millió rubelt (nagyjából 132,7 millió dollárt), amivel ő volt Oroszország egyik leggazdagabb embere.” Szmirnov 1831-ben született egy kis faluban több száz kilométerre Moszkvától. 1898-ban bekövetkezett halálakor uralkodóknak kijáró külsőségek között temették el.
A több mint négyéves kutatómunka után írt regény ezt a hihetetlen életutat és a Smirnoff név további sorsát meséli el tárgyilagos és rendkívül élvezetes stílusban. „Oroszországban a vodka legalább annyira hozzátartozott a mindennapi élethez, mint az étel vagy a téli fagy. Az 1500-as évek környékén szerzetesek készítették el először az italt, eldugott kolostoraikban. Bőrbe masszírozva enyhítette a hát- és derékfájást, de igen hatásos volt, mint fertőtlenítőszer is. A szeszpárló módszerek fejlődésének megindulása után,a gyógyhatású adalékanyagokat felváltották az édes aromák és az ízletes fűszerek,így a vodka felhasználása is gyorsan megváltozott és Oroszország legkedveltebb itala lett, A vodka az egyik pillanatról a másikra az élet több területén is központi szereplővé vált. Az évek során használták pénz helyett, kenőpénzként és a tűzvonalban harcoló katonák bátorítására is. De az úgynevezett „élet vizét” adták a vajúdó asszonyoknak és az újszülött csecsemőknek is, ha semmilyen más gyógymóddal nem sikerült lecsillapítani őket. Bevett gyakorlat volt a vodkát használni ösztönzőnek, mozgósítani a közösséget, hogy felépítsenek egy templomot, betakarítsák a termést vagy épít?enek egy hidat. A cári kormány, amely ellenőrzése alatt tartotta a vodkaipart, szentesítette és bátorította ezeket a gyakorlatokat. Minél több vodka fogyott, annál több pénz került az államkasszába. Szmirnov születésekor, a vodkaivás már nemzeti hagyománynak számított. Ráadásul óriási üzlet is volt, a belőle származó állami bevételek még a sóból szerzett összegeket is felülmúlták. A vodkára kivetett adókból befolyó pénz fedezte az állami kiadások egyharmadát és békeidőben Oroszország védelmének költségét. Szmirnov fiatalon felismerte a vodkában rejlő lehetőségeket, és elhatározta, hogy egy napon ebből fog meggazdagodni. Halálakor Pjotr Szmirnov az ország legnagyobb vodkakészítője volt. Birodalmának értékét 20 millió rubelre (mai értéken körülbelül 265 millió dollárra) becsülték. Oroszország legnagyobb szeszforgalmazójának – a cári udvar beszállítójának – vodkásüvegei Svédországtól Spanyolországig minden király asztalán megtalálhatóak voltak. Személyes vagyona, amelyhez hozzátartozott két jókora ház, két nyaraló, egy gyár valamint számos üzlet, raktár és pince, meghaladta a 10 millió rubelt (nagyjából 132,7 millió dollárt), amivel ő volt Oroszország egyik leggazdagabb embere.” Szmirnov 1831-ben született egy kis faluban több száz kilométerre Moszkvától. 1898-ban bekövetkezett halálakor uralkodóknak kijáró külsőségek között temették el.
Hasonló könyveink
KORDOS SZABOLCS - KECSKEMÉTI D
1691 Ft
1990 Ft
15%
megtakarítás
megtakarítás
